ADÓZNI, DE ENNYIT ? MEDDIG ?
Mennyi és milyen léptékű jelzés kell ahhoz, hogy valamelyik kormány felfigyel az adózó állampolgárok vészkiáltására. Ugyanis: 1999 november 18.-án az egyik nagy televíziós csatornán hangzott el egy szakavatott személy megítélése szerint 1 000 000 főre tehetők azoknak a száma akik adóikat eltitkolják, illetve (esetleg) különböző formában adót csalnak.
Persze más megjegyzések szerint el-el hangzik ki az aki nem. Mivel a nagy nyilvánosságból senki nem ellenezte, vagy cáfolta e kijelentés abszurditását nyilvánosan elfogadottnak tekinthetjük. Ezeket elnevezhetjük jogcím nélküli Jóhiszemű Adó Megtartóknak röviden (JAM-ok). Mert való igaz jogalapjuk nincs az adó megtartására, de megélhetésük érdekében, meggyőződésük ellenére teszik ezt, (ezért jó hiszemüek). (Nem JAM aki pl. számla trükkel ÁFÁT igényel vissza, vagy kiprivatizált vagyonú cég) Más az, hogyha valaki adóból vagyont kreál, vagy csak túlélni akar. A különbséget csak az érti aki megélte már az utóbbit. A JAM-ok felmenthetők a vád alól hisz a túlélésért küzdelem, mint a legfőbb ősi motiváció mindenkit belevinne valamiféle ügyeskedésbe. Ön talán nem lenne JAM? Éljen azon a szinvonalon cca. 1 hónapig, amin Ők és akkor válaszoljon. Egy ilyen természeti tőrvényt, mint TÚLÉLÉS meglehet vétózni, nem kell elfogadni stb., de attól még létezik és totális meghatározója viselkedésünknek. Erre kizárólag csak az mond nemet aki álszent, vagy nem élte át. Ebből következik ilyen körülmények között a JAM –ok szükségszerűen vannak. Tehát, a vállalkozónak két választása van:
vagy éhen hal, vagy JAM –lesz.
bővebben a forrás: https://www.mediatop.hu/magas_adozas/
